Névadónk
Hamvas Béla (1897-1968)
Könyvtárunk 2009. április 1-jétől Hamvas Béla (www.hamvasbela.org, www.hamvasbela.hu) könyvtáros, író, filozófus nevét vette fel, aki az 50-es, 60-as években segédmunkásként és raktárosként dolgozott Tiszapalkonyán a Tiszai Erőmű építésén.
Intézményünk 2009. március 24-én megtartott névadó ünnepségén Bráz György alpolgármester
mondott köszöntőt, majd az intézmény vezetőivel, Mátyás Zoltán igazgatóval és Tompáné Mészáros Hedvig igazgatóhelyettessel együtt leleplezte Hamvas Béla emléktábláját, amely a könyvtár főbejáratánál található. Az emléktábla avatása után Hajdu Imre újságíró emlékezett meg Hamvas Béla Tiszapalkonyán töltött éveiről, majd Dúl Antal,
a hagyaték gondozója méltatta névadónk munkásságát. A könyvtár előterében egy fotókból, idézetekből és az író hagyatékából származó, személyes tárgyakból álló kamara-kiállítás tekinthető meg.
1897. március 23.: |
Hamvas Béla megszületik a felvidéki Eperjesen, evangélikus papi családban. |
1906-1914: |
Pozsonyban az Evangélikus Lyceum középiskolai tanulója. |
1915: |
Leérettségizik, majd önkéntes katonai szolgálatra jelentkezik. Tiszti iskolai kiképzést kap. |
1916-1917: |
Szolgálatot teljesít az ukrán és az orosz fronton. Kétszer megsebesül, idegösszeomlással utalják kórházba. |
1919: |
Apja a szlovák hűségesküt megtagadja, így a családot kiutasítják Pozsonyból, ezért családjával Budapestre költözik. |
1919-1923:
|
Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán magyar-német szakos hallgató. Emellett a Konzervatórium zeneelméleti előadásait látogatja, sőt alkalmi hallgatója az orvostudományi karnak is. |
1923-1926:
|
Egyetemi tanulmányai végeztével újságírói állást vállal a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál. |
1927-1948:
|
Állást kap a Fővárosi Könyvtárban. Huszonöt különböző irányzatú és érdekeltségű folyóiratban publikál tanulmányt, esszét, kritikát, recenziót. |
1929:
|
Házasságot köt első feleségével, Angyal Ilonával. |
1935: |
Kerényi Károllyal megalapítják a Sziget-kört, egy a klasszikus görög hagyományból meritkező szellemi szövetséget. |
1936: |
Házassága Angyal Ilonával véget ér, megírja a Magyar Hyperiont, első írói korszaka ars poeticáját. |
1937: |
Feleségül veszi Kemény Katalint, és lakást bérelnek Óbudán. |
1940-1944: |
Háromszor kap behívó parancsot, a háború alatt is műfordításokat készít. |
1943: |
Megjelenik első esszékötete, A láthatatlan történet. |
1943 - 1944:
|
Megírja a Scientia Sacra című nagyesszét, amely második írói korszakának megnyitója. |
1945: |
A Hamvas házaspár megéli Budapest megszállását, a lakást bombatalálat éri, könyvtára, kéziratai megsemmisülnek. |
1945-1947: |
Jacob Böhmét fordít, kommentál; megírja a Titkos jegyzőkönyv című esszékötetét; elkészíti a Tabula smaragdina fordítását, kommentárját; befejezi esszékötetét, az Unicornist. Egyetemi Nyomda kis tanulmányai címmel sorozatot szerkeszt. Szemelvénygyűjteményt állít össze Anthologia Humana - Ötezer év bölcsessége címmel. |
1948: |
Könyvtári állásából felfüggesztik és "b-listázzák", minden publikációs és szerkesztői jogától megfosztják. |
1948-1951: |
Földműves igazolványt vált ki, amelyben munkahelyéül sógora szentendrei kertjét jelöli meg, földet művel, gyümölcsöt termeszt. Ekkor írja meg a Karnevált. |
1951-1964:
|
Az Erőműberuházó Vállalat erőmű-építkezésein (Tiszapalkonya, Inota, Bokod) vállal munkát mint raktáros, segédmunkás, gondnok. |
1959-1966: |
Megírja Patmosz c. háromkötetes esszégyűjteményét, az életmű utolsó periódusának főművét. |
1964: |
Másodszor nyugdíjazzák. Holott munkái többnyire csak illegálisan, kézirat formájában terjeszthetők, továbbra is ír, és írásai egyre népszerűbbé válnak. |
1968. november 7.: |
Agyvérzésben meghal. Felesége Szentendrén helyezteti örök nyugalomra. |
1990: |
Posztumusz Kossuth-díjat kap. |